Találkozunk egymással, találkozunk Jézussal – Ministránsok Esztergomban

Több mint kétszáz ministráns érkezett Esztergomba a hagyományos találkozóra. Programjuk a bazilikában szentmisével kezdődött, melyen most is az oltár körül szolgálhattak annak a közösségnek – az angyalföldi Szent Mihály-templom és az újlipótvárosi Árpád-házi Szent Margit-templom – tagjai, akik a tavalyi vetélkedőt megnyerték. Erdő Péter bíboros, a szentmise főcelebránsa köszöntőjében hozzájuk fordult, biztatta őket, mindig érezzék, hogy a szentmise életük középpontja, ebből merítsenek erőt mindenhez, tanuláshoz, munkához, a mindennapokhoz.

A ministránsok találkozója egyszerre zarándoklat és megmérettetés, a közösségek járják a várost, mérik össze hittani tudásukat és ügyességüket, kreativitásukat komoly és játékos feladatokban. A vetélkedés a Szent Adalbert-kupa elnyeréséért folyik, amit a következő találkozóig őrizhet a győztes plébánia ministránscsapata, és az ő tisztük, hogy a következő, a Szent Adalbert-díj átadása alkalmából bemutatott szentmisén az oltár körül szolgáljanak.

A díjátadón értük el őket, a Szent Anna-templomban. Épp a győztest hirdették ki. Idén a pilismaróti, a süttői, a szentendrei, a tokodi és a zuglói Rózsafüzér Királynője-plébánia alkotta népes csapat nyerte el az első helyet.

A templomban jó volt a hangulat. „A gyerekek szeretnek játszani, ha megtehetik, és mi is ebben a légkörben tudunk velük együtt lenni. Ezen a találkozón ugyan tudásról adnak számot, de nincs vizsgahelyzet, hanem játék” – mondja Kálmán Antal ministránsreferens, a budapest-angyalföldi Szent László-templom plébánosa.

Kérdésünkre visszatekintett: 1997-ben, Szent Adalbert ünnepén tartották az első ministránstalálkozót, amin ő még kispapként vett részt. „Az volt az elképzelés, hogy ne csak szentmisében találkozzunk, hanem olyan játékos alkalmon is, ahol a gyerekek jól érezhetik magukat. Idén a 27. találkozót tartjuk. Témánk az »élő kövek vagyunk«, a másik pedig az aktuális eseményekre reagálva a pápaválasztás. Azon gondolkodtunk el, ministránsok vagyunk, közel vagyunk Jézushoz, ha valakiből pap, püspök lesz, van esélye, hogy pápa legyen.”

Lőw Gergely a városmajori csapatot kísérte. Elmondta, a Csépányi Gábor atya vezette úgynevezett „lelki” állomás volt nagy élmény számukra. „Ez volt az utolsó állomás, meg tudtunk nyugodni és elcsendesedni. Találkozunk-e valóban Jézussal? – ezzel foglalkoztunk. Észrevesszük-e, hogy ha imádkozunk, ott van velünk? Gyakran nem. De ha közelebb lépünk, és engedjük, hogy szóljon hozzánk, létrejön a találkozás.”

Riesz Benedek a budapest-angyalföldi Szent Mihály-plébánia, valamint a budapest-külsőangyalföldi Mária Keresztények Segítsége-plébánia ministránsaival érkezett. Elmondta, hogy több mint húszan jöttek, és már maga a közös út vonattal és kisvasúttal – élmény volt: mint tavalyi győztes csapat, ott lehettek a szentélyben. Végigjárták az állomásokat, volt benne játék, lelki elmélyülés, közös imádság. Eljutottak a szemináriumba, a prímási palotába, bejárták Esztergomot, majd a fagyizást követően értek „annak minden izgalmával” az eredményhirdetésre a helyi Szent Anna-templomba.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír